Tanúhegyek 30

Tanúhegyek 30

A Balaton-felvidékre mindig, minden évszakban szeretek jönni. A tavaszi Tanúhegyek-túra idén is remek volt. A túrák Pelso és cartographia fordulósak voltak. A 30-as távot választottam idén(is). Hat óra előtt elindultunk Szombathelyről, hogy időben autózzunk el Badacsonytördemicre. Kálmán és Zoli az 50(57)-es távot választották, míg mi Rékával megelégedtünk a 30-assal. Rajtban már ismerősök fogadnak minket. Mindig szeretem azokat a túrákat, amiket ez az egyesület szervez, hiszen tudom, hogy sok kaját nem kell vinnem és a profi szervezés garantált. Negyed 8 körül ki is lőttünk az indító Túró Rudolffal a kezünkben. A srácokkal hárman vágtunk neki a túrának. Egyből emelkedővel kezdünk. Elérkezünk a Bujdosók lépcsőjéhez. Rengeteg lépcső. Nem érdemes számolgatni. Gyorsan túl lettünk rajta. Badacsony! Számomra a tanúhegyek között a Number One! 

Az első EP a Ranolder-keresztnél volt. Természetesen a fotó a Balatonról nem maradhatott el, még akkor sem, ha messze nem ez volt a legszebb kilátás amit innen láttam.

Egry-József kilátóhelyen át a Hertelendy-emlékkőhöz jutottunk el. Az itt elvesztett szintet vissza kell valahogy nyerni, nemde? Néhány lépcsőt itt is leküzdünk. Kisfaludy-kilátó jön. Mindig érdemes ide felmenni. Most is volt értelme, hiszen ha nem is a Kab-hegyet, de a környező hegyeket láttuk.

Kocogás következik. Lajosék éppen mennek fel a kilátóba. Kőkapun jól lehetett kocogni egészen a Klastrom-kútig. Itt Balaton-szeletet kaptunk. Kocogtunk is tovább. Leértünk Badacsonytomajra. November óta először. Sörpatikában üdítőzünk egyet. A Szent-Imre templomról a fotó nem maradhatott el.

71-es főutat metsszük. Nini! Ott van a Kisfaludy-kilátó!

Vannak akik ott tolják a környéken. Szurkolunk nekik is. Badacsonyörsön vagyunk. Megpillantjuk az Örsi-hegyet, ahol pár hete volt egy igen erős benézésünk és ahová ma is felmegyünk utunk során. Varga pincészetnél ismét EP volt. Sós dolgokat ettünk itt. Közben "szegény" pontőröket "sajnáltuk", hogy itt kellett nekik ülni.

Folly arborétum következett. Most is gyönyörű volt. Kicsit szégyenlem, hogy ezen a TT-n kívül még nem volt alkalmam ide eljönni. Majd nyáron?!

 A kilátóból fotózva a Badacsony, meg valami halas-tó, ami a Balaton névre hallgat. :-)

 Örsi-hegyen valahogyan átugrottunk ügyesen. Izzasztó volt. Jééé? Máris itt van a Pálos kolostorrom? Itt ám!

711 éves a Magyar Pálos rend. Aszalt gyümölcsöt ettünk itt. Két fajta is volt, keserű és édes. Mindkettő ízletes volt. Salföld fele jobbra a Hegyestűt sikerült észre venni.

Salföldre beértünk. Faluházon megpillantjuk Balassi Bálintot és már az EP-t is. Az ellátás...hát...nem tudom elmagyarázni, hogy milyen jó volt. Én természetesen disznó módjára röpültem mindenre

Könnycseppet nem hullattam, de nehezen hagytam ott a többi dinnyét. Salföldet elhagytuk. Egy búcsú fotót lőttünk a helyi csacsiról.

 Na, de csacsikám! Az nem csacsi eledel! :-)
Hullámzunk egy kicsit a hangulatos erdőben. Tóti-hegy lábánál aznap először elő vettem a botokat. Bottal nem is vészes ez a hegy...sőt...kezdem megszeretni. Oké! A kilátás is közre játszik! :-)

 Andival és Attilával futunk itt össze. Ereszkedünk is le a hegyről. Istvándy pincészetnél vagyunk. Zene is van! Zsíros és lekváros kenyér is jut mindenkinek. Kínálnak minket borral. "Nagy duzzogva", de elfogadjuk.

Itt szétváltunk. Ők jobbra, én balra fordultam az aszfaltnáé. Jó utat kívántunk egymásnak. Innentől kezdve egyedül folytattam utamat. Emelkedő kicsi hullámzással. Jobb indexet kiraktam a Gulács emelkedője felé. Az elején a köves részen a botot nem is használtam. Utána azért kellett. Viszonylag nem volt szembe forgalom. Megpillantottam a Szigligeti várat.

Egyszer csak nézek balra. Az meg mi? A Gulács helyi báránya. Pontőrök mondták, hogy egész nap itt mászkált.

A hegy tetején a helyi gyíkokat is sikerült lencse végre kapnom.

Lefele az egysávos Gulács autobahn már jobban megvolt telve, de így is sikerült biztonságban lekocogni rajta. Kicsit viharvert volt az út itt. Ennek ellenére jó volt, mivel csak a léptemet halottam, a botom kopogását és az erdőben tanyázó méheket. Csodás volt. Kutya ugatás fogadott. Meleg volt és ezt ő is tudta, nem is akart kijönni az árnyékból. Nem mondhatom, hogy jól őrizte a pipacsokat, hiszen le tudtam fotózni.

Megtisztelt engem a Csobánc és elő bújt.

Sikeresen beértem Badacsonytördemicre. Ezzel együtt megvan a túrafüggő ezüst. Remek túra volt! Kapom a díjazást és a kajajegyemet a mákos tésztára. Innen jöhetett a hosszú várakozás, ami csak egy pillanat volt hiszen rengeteg ismerőssel futottam össze és Szendrő Szabolcs csodálatos előadását is megnéztem. Összességében: Remek napot tölthettem el itt a környéken a mindig csodálatos Balaton-felvidéken. 958 fő indult az összes távon. Meg tudom érteni! Felkerült a túra az én személyes top 5 listámra! Köszi a szervezést!

Káli Tényleg! 60

Káli Tényleg! 60

Jubileumi, 20. rendezés volt idén az ország egyik legnépszerűbb táján rendezett túra. Cartographia és Pelso kupás volt. Az időjósok nem tudtak minket elijeszteni, mivel sokáig rossz időt mondott. Egyértelmű volt, hogy 60-as távra megyünk társaimmal, Kálmánnal és Zolival. Nem körtúra, így hát kitaláltuk, hogy az autót a céltól nem messze lerakjuk. Révfülöpön a vasúton leraktuk az autót, gyors szerelésigazítás és gyorsan irány a vonat. 2 percet várunk és már itt is van. Sok túrázó kint is bent is. Ábrahámhegyen leszállunk. Itt még többen vannak. Gyorsan odalépünk és már kapjuk is az itinert. Kis beszélgetés és kezdődhet a mulatság!

Gyorsan bekezdünk nagyjából 10 perces ezrekkel. Daniékat is látjuk. Ők is eljöttek, mint sokan mások. Hamar elérkezünk az első EP-hez,a Salföldi pálos kolostorromhoz. Itt túró rudit kapunk, amint gyorsan meg is eszünk, hogy el ne olvadjon.

Jön az elágazó. Most a pirosról rátérünk a kékre, vagyis...most melyik is? Balra kék sáv jelzés jobbra kék K jel. Egy hölgy mondja, hogy balra. Mi birkák hallgattunk rá. Kellemesen kocogható rész. Beérkezünk Badacsonyörs határába. Hova? Badacsonyörs? Akkor eléggé rossz helyen vagyunk. Ez annyit jelent, hogy azon a kellemesen kocogható lejtőn most fel kell menni. Ejjj, mögöttünk meg fél tucat ember jött. Vissza érkezünk a rendes útra. 1,4 km-et raktunk bele és 105 méter szintet. Sokan vissza előztek minket. Daniékat ismét utol érjük egy olyan úton ahol sokan igénybe vették a rövidebb utat. Kis túlzással csak Daniék és mi 3-an voltunk akik a rendesen mentek a környéken. Dani mosolyog is erre egyet.  Jön az ismétlődős szakasz. Laciékkal futunk össze. Laci élete első 60-asán vett részt. Lentebb kiderül, hogy sikerült e neki. Lajossal találkozunk és mondta, hogy a kilátás kiváló. Oda is értünk a Tóti-hegy lábához. Sosem egyszerű felmenni rá. Most először bottal mentem fel, így sokkal könnyebb volt. A kilátásért meg amúgy is érdemes szenvedni. Apropó kilátás: Szerintem még ilyen szép kilátásban a Tótin nem volt szerencsém.

 Balaton

 Egy alpesi hegy

 Sümegi vár

 A Bakonyban található Kab-hegy

Kiélveztük. Köszönjük! Már jó szájízzel távozunk, illetve távoznánk, de még messze nem vagyunk a végén. Az ismétlődős szakaszt befejeztük. Egy pillanat volt az egész és máris Salföldön a majornál voltunk.

Remek ellátás volt itt. Pogácsák, almalé, almafröccs, meg persze mindenki itt csődült. A Majorban lévő állatok szépek és egyszerre szégyenlősek is. A pulyka az egyenesen a fenekét mutatta, ezzel kifejezve, hogy te engem nem fotózol le. Tibivel találkozunk aki mutat nekünk egy olyan Krisztus feszületet, ahol Krisztus vigyorgott. Ritka ábrázolás. Kékkútat érintjük. Fotózkodunk Checkpoint Charlieval.

 Ennek a túrának a másik neve a Székely Károly emléktúra, így a következő pontunk Kari bácsi kilátója volt, amit személyesen ő csinált és később védelmezte a rosszindulatú szomszédai ellen. Itt egy nagy ellátópont volt.

 Zeneszóra megérkezni mindig nagy örom, bár még csak hangoltak akkor

 Lássuk be: Bő a választék!
Fröccsözünk, eszünk és megyünk is tovább. Hozzánk csatlakozik egy srác, így négyen folytatjuk utunkat. Szintben megyünk folyamatosan, mezőről-betonra-mezőről-betonra. Jön egy ismétlődős szakasz. Laciék már szemben tolják neki. Ők már voltak a romnál. Mi is odaérünk és nyomunk is egy pecsétet. Nem a romnál hanem még tovább egy kicsi, sunyi emelkedő végén.

Ismétlődő szakasznak vége, felkészül a Kopasz-hegy! Mindszentkállán vagyunk. Kerékpárosoknak EP, nekünk nem. Egy colára benéztünk a Káli kapocsba. Srácok mondják, hogy milyen magasan van az a templomtorony. Kopasz-hegyről meg kis túlzással alig látni. Kezdődhet a műsor! Életemben először jártam a Kopasz-hegyen. 363 db lépcső vezetett fel rá.

Őszintén szólva azt hittem, hogy brutálisabb lesz. Kellemes volt, na! A kilátásról nem is beszélve! Gyerekek, ez a Balaton-felvidék!

Somló vára látható. Ha isten is úgy akarja, akkor Május elsején ott fogok túrázni. Leereszkedünk addig az útig, ahol elkezdődött felfele a buli. Mindszentkállát mindjárt elhagyjuk. Temetőnél vizet veszünk, hiszen pocsékul állunk vele. Mária úton vagyunk. Lassan közeledik egy szakasz ahol Kálmánnal két hete róttuk a kilométereket. Szentbékkálla hátárában van a híres kőtenger. Tény és való, hogy már fél éve betöltöttem a 18-at és ezzel együtt a felnőtt kort, de úgy mentem fel az ingókőre, mint egy 8 éves!

Szentbékkállán vagyunk. Ezen a szakaszon voltunk két hete a Pirkanc teljesítménytúrákon. Elhagyjuk a falut a betonon. Beérünk az erdőbe és már látjuk, hogy Laci ott koptatja a cipőjét előttünk. Természetesen biztatjuk! Keleményes-kőnél vagyunk. EP nincs? Nincs! Helyette van Balaton-felvidék! Kárpótol is!

Egy rét és máris a kilátónál vagyunk. Itt van már EP! Almát kapunk. A kilátás most sem okoz csalódást. Megemlítem a kilátónál, hogy tapasztalatból tudom, hogy könnyen belehet verni itt a fejünket.

Bika-tónál hallottuk a koncertet. A békák igen aktívak voltak. Kapolcson az alsó-erdőnél egy EP. Nyomunk is pecsétet. Érdekes dolgok vannak itt. Itt amikor semmilyen csúcs sincs a közelben, akkor minek sárga háromszög? Rétes(nem meggyes) környék ez is. Veráékat előzzük meg itt. Felküldtek minket a Magyal-tetőre.

Már közeledünk a Hegyestű-felé. Balatonhenyén reménykedünk a kocsmában, mivel már több mint 20 km óta nem kaptunk vizet. A kocsma felújítás alatt van, csak úgy mint két hete.A térképháznál volt az EP. Müzlit kapunk. Megtudjuk, hogy 84-en indultak a 60-as távon. Eljött az idő a zoknicserének.41 nél vagyunk. Kifele a faluból kiállt egy hölgy az utcára és szörpöt árult. Vettünk tőle muníciót. A falu határában jószágokat fotóztunk. Ők jobban szeretik a vendégeket ellentétében a Salföldi pulykával.

 Monoszlón keresztül megyünk. Jöhet a Hegyes-tű. Voltam már itt, de a tetején még sosem. Ennek is eljött az ideje.

Sokadjára Balaton-felvidék, bár ezt nem lehet megunni!  Gyíkot látunk és fotózunk.

Lacit is látjuk és még egy adag biztatást kap! Ő még fel megy, mi meg le ereszkedünk a főút felé. Balatoni kék érkezik meg. Sóstókáli templomromhoz érkezünk meg. Távolodunk Hegyestűről és közeledünk Révfülöp felé.

Kővágóörsön Zoli lát egy vízforrást! Mi nem vettünk észre. Isten tartsa meg jó szokását! Fülöp-hegy az utolsó emelkedő. Itt már érezhető volt, hogy lassan vége a napnak.

Egy helyen be is nézzük az utat, de gyorsan korrigálunk. Már látjuk a kilátót.

 Pontőrök adják nekünk a pecsétet. Egy utolsó nézelődés a Balaton-felvidékre.

Kis kocogás le Révfülöpre. A hotelnál van a cél. Be is érünk sikeresen. Megkapjuk a végső pecsétet és a díjazást is. Veszek pólót is. Laci is sikeresen beért később, bár sajnos már akkor mi már nem voltunk ott, hogy tudjunk gratulálni. Jár neki mindenképpen! Kifejezetten tetszett a túra! Köszi a szervezést! Te! Balaton-felvidék! Ne menj sehova, hiszen találkozunk még. 3 hét múlva itt legyél ám!