Kőszegi csillagok 15

Kőszegi Csillagok 15

Egy nap 2 túra.Ez volt a második túrám egy nap.Délelőtt már egyik barátommal egy kellemes Szombathely-Ják távot lenyomtunk. http://marktourshun.blogspot.com/2018/06/szent-marton-tura-1-reszszombathely-jak.html 

Otthon pihentem és este apámmal elindultunk Kőszegre. Első rendezés szóval lehetett rá számítani, hogy sokan leszünk.Már itt sokakkal találkoztam.Kálmán aki a fő szervező volt, Andris aki egyik ellenőrző pontnál volt és Réka aki szintén ellenőrző pontnál volt. Meg persze sokan mások. 7 után egy kicsivel el is indultunk.A szokásos kezdő fotó nem maradhatott el.

A Jézus szíve templom

Első ellenőrző pont a Tóth Pincészet volt. Innen a piroson mentünk jó sokáig. Elhagytuk Kőszeget.

Erdőn keresztül, majd szőlő mellett vitt az utunk egészen az emelkedőig aminek a tetején még megvolt az a fa, ami Februárban fel volt díszítve mindennel.

Messze van még karácsony!

Az ellenőrző pontnál már várt minket a csapat.Megkaptuk a pecsétet és még ellátmányt is.Felfele vezetett az utunk.Majd sokáig szintben voltunk.Végül kiértünk arra a részre ahol a Vörös-kereszt van.

 Jobbra a Hármas határ-hegy és az Írott-kő felé

 Lassan lemegy a nap

Az Óház felé vettük az irányt.Itt megkaptuk a pecsétet.Apa tovább ment én pedig fel fotózni.

 Ausztria és egy kis hazai terep.

 Lent Kőszeg

 A kilátó maga.

Mivel apa már elment egy jó ideje én innen a Pintér-tetőig kocogtam. Ahol már még jobban lehet látni ahogy egyre csak besötétedik. 

A 2075 m magas Schneeberg

A Szultán-kilátó volt a cél előtti utolsó megállónk. 

Már biztos sokan alszanak.

Végül beértünk azt kell, hogy mondjam:Remek túra volt.Kiváló szalagozás!Jó útvonal!

Szent Márton túra 1 rész.Szombathely-Ják

Szent Márton túra 

1 rész

Szombathely-Ják

Reggel Oladon kezdődött meg a mai túra.Egy kis bemelegítés az esti túrára, mivel este én még megyek a Kőszegi-hegységbe egy éjszakai túrára.A túra előtt azonban az oladi kilátótól az emlékműig elmentem, hiszen kedves harcos társam,Áron ott várt rám.Előtte persze fotóztam

 A Szombathelyi Csónakázó-tó

 A lakói

Szombathelyi emlékmű

És végül a kilátás

Mivel Áronnak nem volt még meg a pecsét ezért bevállaltam, hogy még egyszer megteszem ezt az útvonalat. Legalább estére már a bemelegítés meglesz.A Kálvária Templomtól indultunk el Jákra. A Martineumnál volt a pecsételő.

 Természetesen egy jelzésen mentünk végig.

Ez az a jelzés ami Szombathely-Tours útvonalon mozog- Rengeteg kalandot él az át, aki ennek nekivág.

Majdnem Náraiig mentünk az erdőben.Ismét megmutatta magát a természet. Szép zöld fák, állatok(Őz,Nyúl).Mivel csak ketten voltunk, így hát előjöttek az állatok.

Nyúl pajtás sokáig csak ült egy helyben ezzel minket megihletve, hogy lefotózzuk, ha már úgyis modellt állt nekünk. 

Végül kiértünk az aszfaltra ami vezet Szombathely és Nárai között.

Szerencsénkre nem kellett sokat menni rajta.Innen mentünk tovább és jött a "kedvenc" szakaszom.

Eléggé meleg volt így ez a szakasz mindig egy "álom" 

Viszont amikor ennek vége lett az tényleg álom volt a szokásos magaslesre felmászni és pihenni rajta. Pihentünk.Utána az erdőben mentünk, bár nem sokáig hiszen a Komposztáló telep felé vettük az irányt. Ez a hely pláne ismerős volt, hiszen tavaly először a Szent Márton teljesítménytúrát ide kihozták(20 km táv).

 Egyenesen kellett menni a teljesítménytúrán.

Fotós kolléga éppen elmerült a fotózásban. 

A Komposztáló telep után a Csupor villa következett azután, pedig egy kis beton ami után ismét egy erdőbe értünk.Ez a nap ilyen.Erdő-Beton-erdő-beton és a végén csak erdő. Út közben láttunk délibábot. Azt hittük, hogy egy őz van a távolban és később kiderült semmi sem volt ott. Tartottunk egy két perces szünetet megkonzultáltuk, hogy ezt a túrát le kéne végig kéne járni.

Hosszú!Nagyon hosszú!Remélem a nyár végére legalább a magyar szakasz meglesz Kercaszomorig.

Ezek után a csalános csoda többször megtisztelt minket. Volt ahol benéztük és vissza kellett fordulni, de csak egy pár métert.A Bolygó-patak elbújt ügyesen a csalánosba. Azon átmásztunk és kiértünk a Szent Márton erdőből.Innen már kevés volt hátra.Lassacskán beértünk Jákra. Ám előtte még egy hosszú egyenes vezetett oda. 

Jáki templom teteje.

 Távolban Ják

 Az esti célpont

 A kapu ahhoz, hogy Jákra beérjünk.

Már nincs messze Ják

Egy almafröccs nékül nem szabad távozni.Hát most sem távoztam anélkül.

Végül a Jáki templomnál fejeztük be az utat.

 Áron a Szent Márton füzetbe én a DDK füzetbe pecsételtem.

Legközelebb Ják-Körmend.Remélem nemsokára. 

Balaton 50

Balaton 50

Balatonfüred volt ezúttal az úti célunk. Négyes brigádban mentünk Kálmán,Réka,Andi és én. Egy héttel a Tanúhegyek túra után most az 50 km céloztam meg. Kálmán és Réka a 100 km voltak múlt héten szóval most egy kicsivel könnyebb túrát választottak. Nekem személy szerint a második 50 km túrám volt az Írott-kő 50 után. Az idei első 50 kilóméteresem! Fogadjátok sok szeretettel!
8 előtt egy kicsivel indultunk el az 50 km túrára. Az első ellenőrző pont a Jókai-kilátó volt ahol egy jelvényt is adtak a pecsét mellé, mivel Eötvös Loránd Emlékév van. Felmásztunk a kilátóba és a Balaton sugárzott reggeli pompájában.

 Tihany a távolban

Meg persze Balatonfüred 

Balatonarácsra kelett leereszkedni ahhoz,hogy a következő pecsétet is megkapjuk. A következőért meg kellett küzdeni rendesen. Nem más, mint a Péter-hegy állt előttünk. Finom volt a felfele menet. Innen ereszkedés Csopakra , ahol Kálmán egy szép malmot mutatott.

 Innen ismét fel kellett menni, viszont most a Csákány-hegyre ahol volt az ellenőrző pont és az Endrődi Sándor-kilátó ahonnan szintén remek kilátás volt.

Lovas volt a következő állomás. Előtte viszont jött egy sugallat , mégpedig az, hogy tovább kell menni. Sajnos nem volt jó a sugallatom és végül kiderült, hogy csak szimplán szembe lévő fán nem volt jelzés. Szóval ez kavart meg minket. Lovason kaptunk egy kupont amivel lehetett gazdálkodni én személy szerint a jó öreg alma fröccs mellett döntöttem. Alsóörs volt a következő megálló pontosabban a Somlyó-hegyi kilátó.

 Pofás nem?

Persze a kilátás sem utolsó

Innen egy szép hosszú erdőn keresztül mentünk egészen a Király-kútig. Addig is láttunk sok mindent.

 Végül elértünk a kúthoz. Itt nem volt ellenőrző pont, de ahhoz, hogy nyújtsunk pont jó volt és persze a víz is finom volt. Veszprémfajsznál voltunk nagyjából 27 km már megvolt és elértünk egy igen pofás dombra ami a Kálvária-hegy nevet viselte.

Innen beton egészen a következő faluig ami Balácapuszta volt. Itt megkaptuk a pecsétet és a lábaim is egy új zoknit. Zokni csere megtörtént és betonos vissza Veszprémfajszra. Nekem pont elég volt a beton. A Koloska-forrás volt a következő hely ahol megálltunk. Itt viszont már elidőztünk, hiszen ettünk sütit, gyümölcs levest és Kálmán még egy zsíros kenyeret is.

Tudtuk, hogy lassan vége van. A Recsek-hegyre felkapaszkodtunk ahol már várt a pecsét és a kilátás a Noszlopy Gáspár-kilátóból.

Ezzel a felfele menetnek vége volt. Lefele vitt az utunk tovább egy-két helyen benéztük, de végül beértünk Balatonfüredre

Végezetül még egy fagyit ettem és utána bementünk a célba Réka már régen ott volt hiszen majdnem végig előttünk volt. Majdnem 69 ezer lépés 51 km és egy szép túra marad emlékül. Viszont még a végére maradt a lényeg. A méltán híres Hatlépcsősbe betértünk egy nagyon jó velős pirítósra.