Balaton 50

Balaton 50

Balatonfüred volt ezúttal az úti célunk. Négyes brigádban mentünk Kálmán,Réka,Andi és én. Egy héttel a Tanúhegyek túra után most az 50 km céloztam meg. Kálmán és Réka a 100 km voltak múlt héten szóval most egy kicsivel könnyebb túrát választottak. Nekem személy szerint a második 50 km túrám volt az Írott-kő 50 után. Az idei első 50 kilóméteresem! Fogadjátok sok szeretettel!
8 előtt egy kicsivel indultunk el az 50 km túrára. Az első ellenőrző pont a Jókai-kilátó volt ahol egy jelvényt is adtak a pecsét mellé, mivel Eötvös Loránd Emlékév van. Felmásztunk a kilátóba és a Balaton sugárzott reggeli pompájában.

 Tihany a távolban

Meg persze Balatonfüred 

Balatonarácsra kelett leereszkedni ahhoz,hogy a következő pecsétet is megkapjuk. A következőért meg kellett küzdeni rendesen. Nem más, mint a Péter-hegy állt előttünk. Finom volt a felfele menet. Innen ereszkedés Csopakra , ahol Kálmán egy szép malmot mutatott.

 Innen ismét fel kellett menni, viszont most a Csákány-hegyre ahol volt az ellenőrző pont és az Endrődi Sándor-kilátó ahonnan szintén remek kilátás volt.

Lovas volt a következő állomás. Előtte viszont jött egy sugallat , mégpedig az, hogy tovább kell menni. Sajnos nem volt jó a sugallatom és végül kiderült, hogy csak szimplán szembe lévő fán nem volt jelzés. Szóval ez kavart meg minket. Lovason kaptunk egy kupont amivel lehetett gazdálkodni én személy szerint a jó öreg alma fröccs mellett döntöttem. Alsóörs volt a következő megálló pontosabban a Somlyó-hegyi kilátó.

 Pofás nem?

Persze a kilátás sem utolsó

Innen egy szép hosszú erdőn keresztül mentünk egészen a Király-kútig. Addig is láttunk sok mindent.

 Végül elértünk a kúthoz. Itt nem volt ellenőrző pont, de ahhoz, hogy nyújtsunk pont jó volt és persze a víz is finom volt. Veszprémfajsznál voltunk nagyjából 27 km már megvolt és elértünk egy igen pofás dombra ami a Kálvária-hegy nevet viselte.

Innen beton egészen a következő faluig ami Balácapuszta volt. Itt megkaptuk a pecsétet és a lábaim is egy új zoknit. Zokni csere megtörtént és betonos vissza Veszprémfajszra. Nekem pont elég volt a beton. A Koloska-forrás volt a következő hely ahol megálltunk. Itt viszont már elidőztünk, hiszen ettünk sütit, gyümölcs levest és Kálmán még egy zsíros kenyeret is.

Tudtuk, hogy lassan vége van. A Recsek-hegyre felkapaszkodtunk ahol már várt a pecsét és a kilátás a Noszlopy Gáspár-kilátóból.

Ezzel a felfele menetnek vége volt. Lefele vitt az utunk tovább egy-két helyen benéztük, de végül beértünk Balatonfüredre

Végezetül még egy fagyit ettem és utána bementünk a célba Réka már régen ott volt hiszen majdnem végig előttünk volt. Majdnem 69 ezer lépés 51 km és egy szép túra marad emlékül. Viszont még a végére maradt a lényeg. A méltán híres Hatlépcsősbe betértünk egy nagyon jó velős pirítósra.