Bakony 30 kisebb-nagyobb extrákkal
Harmincadik alkalommal rendezték meg a Bakony teljesítménytúrákat. A hét elején kiderült, hogy izomgyulladásom van. Nagyon fogtam a fejem emiatt. Tervbe volt az Iszkiri erre a hétvégére, de sajnos nem jött össze bár utólag nem bánom. "Szeretett Bakonyunkba" mentünk ismét két túratársammal, Kálmánnal és Zolival. Ők az 50-es távra mentek. Én azt nem mertem megkockáztatni. Városlődön a célban letettük a kocsit és buszra szálltunk. Herenden én leszállok a buszról ők meg mentek tovább Veszprémbe. Az elején tudtam, hogy sokat fogok várni akármit csinálok, de azért próbáltam ezt az időt lecsökkenteni. Elindultam a rajtba. 1 emberke indult el előttem a 30 km-es távon. Áhhh, most nem sietek utána. Kereken fél 8-kor indítom el a rögzítésemet a Herendi vasútállomáson.
Ráérek így hát körbe nézek Herenden. Megnézem a híres porcelánmanufaktúrát. Életemben egyszer voltam itt. Hetedikben vagy nyolcadikban nem is tudom már, akkor voltam itt osztálykiránduláson.
Lassan már 200 éve működik. 1826 óta üzemel. Sok szépet láttam a kirakatban.
Bementem a Sparba reggelit venni. Nem volt gyenge a Herenden töltött idő, hiszen 1,7 km-et mentem közel 40 perc alatt. Hosszú egyenes ki Herendről. Vasúti átjáró és már a túra útvonalán vagyok. Betonkoptatás. Phjjjj. Nem szeretem, de ez van ezt kell szeretni. Amikor 5 éve a 25-ös távon voltam akkor jó pár dolog megmaradt bennem többek között ez a hosszú egyenes is. Körbe nézek a hegyekre. Mintha a Dr.Majer Antal kilátó lenne az ahol
egy hete voltam.
A hosszú egyenesre még ránézni is ijesztő volt. Láttam mennyien vannak előttem.
Legtöbbjük 25-ös távon volt. Véget ért az aszfalt. 5 km már lement a túrából. A Herendi kitérő 1,7 km volt. Azt is hozzá számolva 6,7 km. Jöhet egy kis lejtő szemben a túratársak tanakodnak, de megtalálják az utat. Nekem ez a rész nagyon bejött ami a Hajagi rádiósháznál ért véget. Lehetett gyönyörködni a tavaszi erdőben. Úgyis csütörtökön volt az erdők világnapja. Ennek örömére teljes gyönyör fogadott az erdőben.
Én is boldog vagyok, ha ilyen szép erdőt látok. Egyszerűen gyönyörű ilyenkor az erdő. Megérkezek a rádiósházhoz ahol teát, zsíros kenyeret és lekváros kenyeret osztogatnak. Jó helyen van. Én is kenném a kenyeret ilyen környéken. Meg tudom, hogy 105-en indultak az 50-es távon.
Eddig a sárga jelzésen mentünk. Felkészül a KDP. A Közép-dunántúli piroson mentünk tovább. Itt kezdődtek a problémák. Track alapján mentem most is, mint mindig. Az azt mondta, hogy lesz egy bal kanyar le a KDP-ről a Dobronyi-kúthoz. Mindenki nézett rám, mint a birkára. Én elmentem oda. A track egyébként a túra szervezők honlapjáról van. Jelzetlenen eljutottam a Dobronyi-kúthoz.
Vissza térek a KDP-re ám a trackem megint tovább visz mint a többieknek. Tovább mennek a KDP-n én meg a Jelzetlenre megyek. Mindenki les engem ismét, mint a birkát. Egy érdekes épületet találtam itt és egy fát amit viszont lefotóztam, mert megtetszett.
Egy igen nagy kerítés választ el a többiektől és a KDP-től. Leérek a Gella-patakhoz. Jah, hogy még át is kell kelni? Hát persze. Mindenesetre jól nézett ki.
Vissza tértem a KDP-re sikeresen. Mivel rögzítem mindig az útvonalat meg tudom nézni, hogy merre jártam. Nem államtitok. A felső fotón a rendezők által berajzolt track látható kékkel az alsón meg vastag pirossal látható a saját mérés.
Öreg-háláson vagyunk. A sok 25 km-en lévő túrázó balra,mi 30-asok és az 50-esek jobbra megyünk. Egy csávó van előttem aki kereken egy órája volt ott. Előttem mögöttem sehol senki. Üres a pálya. Van előnye és hátránya is. Közben gondolkozok, hogy ki menjek e a Tiszta vízhez. Végül nem mentem ki. Ha minden jól megy akkor egy hét múlva megyek oda. Elérkezem a sátortáborhoz.
Szemben néhány kirándulóval találkozok. Olvasok itt a Lucfenyő pusztulásról. Ti is megtehetitek!
Látok valamit a távolban. Naná, hogy a "szeretett Bakonyunk" legmagasabb csúcsa, a Kőris-hegy.
Elágazás következik. Becsatlakozik az OKT. Gyere csak OKT! Van itt még számodra hely!
Buen Camino! 300 méter múlva jön az EP. Pápavár alján vagyok. Meg tudom, hogy 23-an indultak a 30-as távon. Kapok vizet, majd találkozok egy 30-as túrázóval és az első 50-essel. Nem semmi a csávó. Felteszem, hogy 7 kor indult és már fél 12 kor 36 km-nél van. Nem ma kezdte!Elbúcsúzunk a KDP-től és a célig már csak az OKT-t követjük. Hullámzó úton megyünk. Már is itt a következő EP, Jáger-rét. Németbánya nincs messze, de mi az ellenkező irányba megyünk.
Kivágott fákon kellett átkelnünk. Látok is egy munkagépet. Kifejtem magamban, hogy OKT-n ami elsőrendű túraútvonal még itt is ezt kell csinálni. Igyekeztem nem rá gondolni. Az erdő szépségét nézve egy perc alatt el is felejtettem már. Már nagyon kezd meleg lenni. Szerintem 3 hét múlva a Pirkanc 48 már rövid gatyás túra lesz.
Egy piknikezőhely és millió tábla. OKT és ismertető tábla hegyek. Minket csak a Városlőd feliratú tábla érint.
Elvarázsolt a tavaszi bakonyi erdő. Márciusban ez a negyedik túrám a Bakonyban. Egyre jobban kezdem érteni Viktor mondatát a "szeretet Bakonyunkat".
Torna-patakhoz érkezek el. 4 km van hátra. Továbbra is a Bakony csodás útjain járva.Pénteken volt a víz világnapja. A Bakonyban nem nehéz víz fotótémát keresni.Jééé, itt is van már.
Kiérünk egy mezőre. Megpillantom a Kab-hegyet.
Véget ért a mező. Bicikli utat metsszük. Kitaláltam valamit. A térképen láttam egy Hölgykő vára nevű helyet. Nézzük meg! Nem nagy kitérő. Láttam a térképen, hogy valami kicsi emelkedő lesz. Aha, Márk! "Kicsi"emelkedő, na persze. Nem volt gyenge eresztés oda felmenni.
Hölgykői-sziklaüreg látható jobb oldalon. A tetejére felküzdöttem magam ám se várat, se várromot nem találtam. Egy túramozgalomnak a kódját találtam amit le is fotóztam. Később jól jöhet. Ezenkívül egy ciszternát találok itt.
Vissza térek a bicikli útra. A maradék másfél km-et végig kocogtam. Be értem Városlődre.
Mindenféle kitérővel 33 km lett. Megkapom a díjazást és müzlit kapok mellé. Marcipános is van! Egyértelmű, hogy az lesz az! Lefekszem a fűre és várom a társaimat akik röpke 3 óra múlva meg is jönnek. Jár a gratuláció nekik! Köszönjük a szervezést!
