Jásdi Nyuszitúra 25
A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bujdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos turizmus kedvelt túraparadicsoma lett. A Gaja-völgy Egyesület immár ötödik alkalommal rendezi meg a húsvét alkalmából Jásdon a Nyuszitúráját. Fél 9-re érkeztünk meg Jásdra Apával és Andrissal. Ám a rajttól csak 1 km-re tudtuk letenni az autót, mivel a fél orosz hadsereg Jásdon volt, így hát bemelegítésnek begyalogoltunk a rajtba.
A rajtnál már látszódott, hogy lesznek páran. 9 kor elrajtoltunk sikeresen. Andris a 35-ös távon ment. Velem együtt ő is letolta a pénteki 50 kilométert. Mi apámmal a 25-ös táv mellett döntöttünk. A rajtnál remek húsvéti hangulatot tudott kelteni pár bábú.
Egy macska és máris elhagyjuk Jásdot. OKT jelzésen megyünk sokáig. Szűz Mária kápolnánál vagyunk. "Már most meleg van!" Hangzik el a mondat a számból. Átkeltünk a Gaja-patakon.
Köves út majd egy jobb kanyar felfele. Enyhe, de mégis érezhető emelkedő. A tetején látjuk az elágazót. Balra 8-as táv, összes többi egyenesen. Jelzetlenre váltunk. Már látjuk is Bakonynánán lévő Szent Anna templom tornyát és mögötte a Kőris-hegyet.
Egy perccel később magát a falut is látjuk.
A templom mellett volt az EP. Pecsétet és ellátást is kapunk, ami keksz, szőlőcukor és szörp volt. OKT-ra visszatérünk. A falu határában jégkrémet árultak. Naná, hogy vettem egyet! Traktor jön szembe éppenhogy nem letol minket az útról. Balra a 15-ösök mennek mi meg jobbra tovább az OKT-n. Profin oldották meg, mivel az OKT mellett még szalagokat csináltak ahol nem volt egyértelmű, bár láttunk olyant is, akit ezt megkavart. Nem nagyon értette, hogy most akkor melyiken kéne menni. Egy újabb átkelés. Anitáékat hallom és a fülem nem csal. Jönnek is Anitáék Danin át Lajosig bezárva. Lajos kivételével mindenki 35-re ment. El is engedjük őket. Gyorsabbak had menjenek. Lefotózom az MTSZ követ.
Veimpusztai romot már látjuk. Varjú fészkeket csodálhatjuk meg.
Veimpusztánál vagyunk. Pecsétet kapunk és némi harapni valót is.
Itt még a 60-as évek közepén is majdnem kétszáz ember élt, volt boltja,
italboltja, tagiskolája, orvosi rendelője, majd 1966-ban nem kis
költséggel bevezették a villanyt. Ezután 1970-ben az itteni ágazatot
felszámolta a gazdaság, és megkezdte az emberek elköltöztetését is.568 1972-re már csak 18 család élt ott, majd ők is elhagyták a helyet. Hamarosan már csak az épületek maradtak a pusztán, majd azok is romba dőltek. A 35-ösök OKT-n tovább, mi meg jelzetlenre váltunk. Itt rengeteg hangyával találkozunk. Némelyik eléggé nagy darab volt. Gyorsan túl vagyunk rajta. A répce mezőnél már látjuk a táblát, hogy a 35-ösök is itt jönnek.
Nem sokkal később Andris meg is érkezik. Csupán 4 kilométerrel mér eddig többet. Érdekes. A 25-ös 26-27 a 35 meg 32 körül van. Kiérünk a tanösvényre. Beton út.
Mielőtt elkezdődött volna a felfele menet jött az EP. Vizet kaptunk és gumicukrot. Pontőr jó kis Szuperkatlanos pólóban volt. Remélem idén is lesz póló díjazás és akkor talán nekem is lesz. Az említett emelkedőt megkezdtük. A KDP itt csatlakozott hozzánk. Csengő-hegyen vagyunk, aminek a tetején a Csengő-hegyi kilátó állt. Itt láttunk munkásokat. Rengeteg fát kivágtak.
A Kőris-hegy aznap már sokadjára.
Római fürdő felé vesszük az irányt. Tomival találkozunk. Egy kis darabon együtt is megyünk. Beszéljük a következő túrákat, terveket, így gyorsan elmegy az idő a Tési úti EP-ig. Itt Őszibaracklét kapunk.
Tomi elhagy minket. Gyorsabb így hadd menjen. Elérkezünk a várva várt Római fürdőhöz. Itt is van EP. Sportszeletet kapunk. Valamilyen modellező esemény is volt, drónok és távirányítós autók hada volt.
Rengeteg autós turista volt itt. Mi visszatérünk arra a köves útra, ahol már mentünk. Megismerjük az emelkedőt ahol felmentünk. Apámat fejkendője miatt kalóznak nézik. Beértünk sikeresen a célba. Sajnos nekünk már nem jutott jelvény és oklevél. Majd postával megoldjuk. Köszönjük a szervezést! Az ellátás és a szalagozás is kiváló volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése