Kőről Kőre a Kőszegi-Hegységben 20

Kőről kőre a Kőszegi-Hegységben 20

 Ismét hazai pályára érkeztem!Ez az a tájegység ahol először jártam,ez az a tájegység ahol az első 50 km megcsináltam!Április után ismét erre vitt teljesítménytúrán az utam. Reggel 6-os rajttal el indultunk Andris,Laci és én. Mi a 3 titán elindultunk az ördögtányér felé ahol volt az első kódos ellenőrzőpont előtte megcsodálhattuk a Fatalin-bükköket.

Majd az ördögtányértól lementünk a Hét forráshoz ahol a már jól ismert OKT pecsétet kellett használnunk. Laci aki még nem járt ezen a vidéken megkóstolta mind a hetet.

 Ezután jött az első kellemes emelkedő. Ha eddig nem ébredtünk volna fel akkor most tuti az is megtörtént. Nagyjából 7 óra magasságában már az Óház-tetőről csodálhattuk meg egyrészt Kőszeget másrészt a táborhegyet és ha messze elnéztünk akkor Ausztriát is.

 Az Óház-tető lentről nézve







Meg a kilátás se rossz

Innentől már kicsit többen voltunk.Sok András volt. Így kibővülve elindultunk a vörös kereszthez ahol ismét kódos ellenőrzőpont volt. 

Ezek után egy kis beton után elértünk a Stájer házakhoz és onnan pedig egy ismét kellemes emelkedő után a Hörmann forráshoz ahol egy kódos ellenőrzőpont várt minket. A csapat ezek után felküzdötte magát a Dunántúl legmagasabb pontjához a 882m Írott-kőhöz.

Felmentünk a kilátóba és megcsodáltuk a kilátást ami azért ismét nem volt rossz.Szerencsére az égiek is kegyesek voltak hozzánk.

 Ausztria felé nézve

Ausztria felé ismét. 












Innen a DDK(Dél-Dunántúli Kéktúra.Írott-kő-Szekszárd 561km) mentünk tovább hosszú ideig majd lassacskán elértünk a Hörmann forráshoz és nem olyan sok idő múlva a Hármashatár-hegyre ahol megtapasztaltuk a pozitív energiát ami a helyet jellemzi. Innentől sajnos tudtuk,hogy lassan búcsút veszünk társainktól,hiszen lassan vége a túrának. A vöröskeresztet ismét érintve mentünk az Óház felé majd onnan lementünk a kincspihenőhöz a célba és ahonnan a túra kezdődött. Remek tájegység,Remek társaság!Ez jellemezte a túrát!